Kelemen-Pálinkás: Magyar akác / Hungarian Acacia

Kelemen-Pálinkás: Magyar akác / Hungarian Acacia

15

2017-11-28 19:00

Trafó House

Időpont: 2017.11.28. 19:00 2017.11.29. 19:00 2017.12.01. 14:00 // KÜLSŐ HELYSZÍNEN! Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola, Feszty-ház 1063 Budapest, Kmety Gy. utca 27. ENGLISH FRIENLDY //On 1 December presented as part of the dunaPart4 Platform of Hungarian Contemporary Performing Arts. In Hungarian with English surtitles. The performance on 29 November will be shown with English surtitles too! // A november 29-i és december 1-i előadás (utóbbi a dunaPart4 - Kortárs Magyar Előadóművészeti Platform keretében) angol felirattal látható. „Üzenjük Brüsszelnek! Védjük meg a magyar földet, a szabad pálinkafőzést, a mézet és az akácot!” (a FIDESZ petíciója). 2014-ben egy EU-rendelet felbolygatta a hazai politikai életet, és pár hónapig minden politikus egy fával volt elfoglalva: az akácfával. Kelemen Kristóf fiatal színházi alkotó és Pálinkás Bence György képzőművész első közös produkciója a Magyar akác, amelyben bemutatják, hogyan vált az Amerikából betelepített akácfa magyar nemzeti- és politikai szimbólummá. Ebből kiindulva az alkotók életre hívtak egy mozgalmat, amelynek tevékenységét ugyancsak prezentálják az előadásban. A mozgalom tagjai szimbolikus politikai helyszínekre látogattak el, akácfa-ültetési akciókkal népszerűsítettek egy új, liberális, befogadó közösségeszményt, és igyekeztek az akácfát a saját elképzeléseiknek megfelelően beleírni a történelmi múltba. A kérdés: szárba szöknek-e mozgalmuk magjai, és vannak-e olyan szívósak, mint az alföldi pusztában és a letarolt bányavidékeken is életben maradó akácfák. A darab terét egy kertinstalláció teszi igazán autentikussá: alföldi homok, bányaföld és egy csoport magyar akác költözik egy Trafón kívüli térbe…. „A műfaj valahol a munkásmozgalmi szavalókórusok, az ismeretterjesztő slam, és a multimédiás performansz között lavíroz.” (Artner Szilvia Sisso, színház.net) “A darab megértéséhez nem szükségesek különleges botanikai ismeretek; a mű ökológiai kérdésekben sem foglal állást. Annál élesebben világít rá viszont arra, hogy a különböző ideológiák, akár a tudományos megállapításokból is gondosan (értsd szelektíven) szemezgetve, hogyan használják fel az akácfát saját nézeteik igazolására vagy egyéni érdekeik érvényesítésére.” (Gosztola Kitti, Artmagazin) Előadók: EKE Angéla, HOMONNAI Kata, KELEMEN Kristóf, KRISTÓF Márton, PÁLINKÁS Bence György Zene: KRISTÓF Márton Rendezőasszisztens: TOTOBÉ Anita Szervezés: KISS Réka Judit Produkciós vezető: BAKK Ágnes Díszletgyártás: BALÁZSI Dániel, HEGEDŰS Fanni Technikai munkatárs: SZAPU Márk Fotó: CSÁNYI Krisztina Rendező, koncepció: KELEMEN Kristóf, PÁLINKÁS Bence György Külön köszönet: BARNA Orsolya, Seth COLEMAN, CSÁNYi Krisztina, EREDICS Lilla, GAZSÓ György, GOSZTOLA Kitti, LOVAS Dániel, NAGYPÁL Gábor, PÁL András, REGÉNYI Júlia, SEMSEI Balázs (Norwell), SIPOS György, SZIRTES Attila, TARR Judit, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház //Plant story on an alien species that became Hungary’s most patriotic tree. The black locust or false acacia tree, considered the most Hungarian tree by 63% of the Hungarian population, arrived 300 years ago from North America, and took root in a Hungarian aristocrat’s garden. After centuries, this exceptionally persistent and adaptive species outpaced all native types to become Hungary's most widespread tree. Nevertheless, the black locust is divisive and triggers a range of emotions among Hungarians. Many environmentalists dislike and criticize the tree, while thousands of other people earn a living from it. In 2014, a new EU regulation was passed on the prevention, eradication and management of several alien species. Ecological issues suddenly became mixed up with politics. Surprisingly, the ruling party of Hungary, led by Viktor Orbán, despite previously suggesting the possibility of eradicating the invasive alien black locust tree, now voted against the regulation, and used the case as an argument in their anti-Brussels campaign, saying “We send this message to Brussels! We are protecting the Hungarian land, the free pálinka distillation, the honey, and the black locust!” This production tells how the native American black locust tree became a national and political symbol in Hungary. How can a tree, living its limited life, become subject to political debates? How do politicians exploit carefully selected or even manipulated ecological facts about the black locust? Based on this, Kelemen and Pálinkás launched a new movement, aiming to reframe the black locust as a symbol of open society. Members of the movement visited politically symbolic locations, and popularized a new, liberal, and receptive ideal of a community via black locust planting events. “Anybody who can take root in Hungarian soil can be Hungarian.” In the performance, participants re-enact these actions, play music, and recite political speeches, and they also present their future plans. The question is: is their movement going to take root? Will they be as persistent as the black

Weboldal bérlés, honlap bérlés, weblap bérlés, bérelhető weboldal Weboldal bérlés, honlap bérlés, weblap bérlés, bérelhető weboldal