Kelemen Kristóf - Pálinkás Bence György: Magyar akác

Kelemen Kristóf - Pálinkás Bence György: Magyar akác

0

2018-04-22 17:00

Trafó House

●●● Külső helyszínen, három időpontban! ●●● Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola 2018. április 22. 17 órakor és 20 órakor 2018. április 23. 20 órakor //with English subtitles// „Üzenjük Brüsszelnek! Védjük meg a magyar földet, a szabad pálinkafőzést, a mézet és az akácot!” (a FIDESZ petíciója). 2014-ben egy EU-rendelet felbolygatta a hazai politikai életet, és pár hónapig minden politikus egy fával volt elfoglalva: az akácfával. Kelemen Kristóf fiatal színházi alkotó és Pálinkás Bence György képzőművész első közös produkciója a Magyar akác, amelyben bemutatják, hogyan vált az Amerikából betelepített akácfa magyar nemzeti- és politikai szimbólummá. Ebből kiindulva az alkotók életre hívtak egy mozgalmat, amelynek tevékenységét ugyancsak prezentálják az előadásban. A mozgalom tagjai szimbolikus politikai helyszínekre látogattak el, akácfa-ültetési akciókkal népszerűsítettek egy új, liberális, befogadó közösségeszményt, és igyekeztek az akácfát a saját elképzeléseiknek megfelelően beleírni a történelmi múltba. A kérdés: szárba szöknek-e mozgalmuk magjai, és vannak-e olyan szívósak, mint az alföldi pusztában és a letarolt bányavidékeken is életben maradó akácfák. A darab terét egy kertinstalláció teszi igazán autentikussá: alföldi homok, bányaföld és egy csoport magyar akác költözik egy Trafón kívüli térbe…. „A műfaj valahol a munkásmozgalmi szavalókórusok, az ismeretterjesztő slam, és a multimédiás performansz között lavíroz.” (Artner Szilvia Sisso, színház.net) “A darab megértéséhez nem szükségesek különleges botanikai ismeretek; a mű ökológiai kérdésekben sem foglal állást. Annál élesebben világít rá viszont arra, hogy a különböző ideológiák, akár a tudományos megállapításokból is gondosan (értsd szelektíven) szemezgetve, hogyan használják fel az akácfát saját nézeteik igazolására vagy egyéni érdekeik érvényesítésére.” (Gosztola Kitti, Artmagazin) “Úgy érzem, mintha a Tanú című film 21. századi remake-jéből látnék jeleneteket elborult mai arcok tolmácsolásában, amiben a narancsot leváltotta az akác, ami egy kicsit szúrós, kicsit amerikai, de azért a miénk.” (Pótszékfoglaló) A személyes kedvencem a Magyar akác . . . Olyan problémákkal foglalkozik ez az előadás, mint a migráció, az elszigeteltség. De nem is mondanám, hogy jobb volt, mint a többi, hanem inkább elragadó. „Schlingensiefi csavarnak” nevezem (Christoph Schlingensief, német performansz művészre utalva) azt, ha egy előadásban bemutatott tényekről nem tudod eldönteni, hogy igazak vagy sem.” (Thomas Irmer (DE), kritikus, dramaturg, Theater der Zeit, a dunaPart vendége) . . . a gondolatgazdag programból a Magyar akác emelkedett még ki számomra pazar játékosságával és konceptjével. (Boros Kinga, a Színház folyóirat határon túli szerkesztője, a dunaPart vendége) Előadók: EKE Angéla, HOMONNAI Katalin, KELEMEN Kristóf, KRISTÓF Márton, PÁLINKÁS Bence György Zene: KRISTÓF Márton Rendezőasszisztens: TOTOBÉ Anita Szervezés: KISS Réka Judit Produkciós vezető: BÖRÖCZ Judit Díszletgyártás: BALÁZSI Dániel, HEGEDŰS Fanni Technikai munkatárs: SZAPU Márk Fotó: CSÁNYI Krisztina Rendező, koncepció: KELEMEN Kristóf, PÁLINKÁS Bence György Külön köszönet: BARNA Orsolya, Seth COLEMAN, CSÁNYi Krisztina, EREDICS Lilla, GAZSÓ György, GOSZTOLA Kitti, LOVAS Dániel, NAGYPÁL Gábor, PÁL András, REGÉNYI Júlia, SEMSEI Balázs (Norwell), SIPOS György, SZIRTES Attila, TARR Judit, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház Támogatók: Trafó Kortárs Művészetek Háza, Műhely Alapítvány, FÜGE - Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma A Műhely Alapítvány a LABO programsorozat keretében vett részt a produkció létrejöttében. A Magyar akác áprilisban Debrecenben a Deszka Fesztiválon és Kecskeméten a Ciróka Bábszínházban, májusban az Off Europa Festival keretében Lipcsében, Drezdában és Chemnitzben lesz látható. Jegyár 2000 Ft / diák: 1600Ft Általános bérletek és ikerbérlet érvényes // Plant story on an alien species that became Hungary’s most patriotic tree. The black locust or false acacia tree, considered the most Hungarian tree by 63% of the Hungarian population, arrived 300 years ago from North America, and took root in a Hungarian aristocrat’s garden. After centuries, this exceptionally persistent and adaptive species outpaced all native types to become Hungary's most widespread tree. Nevertheless, the black locust is divisive and triggers a range of emotions among Hungarians. Many environmentalists dislike and criticize the tree, while thousands of other people earn a living from it. In 2014, a new EU regulation was passed on the prevention, eradication and management of several alien species. Ecological issues suddenly became mixed up with politics. Surprisingly, the ruling party of Hungary, led by Viktor Orbán, despite previously suggesting the possibility of eradicating the invasive alien black locust tree, now voted against the regulation, and used

Weboldal készítés, honlap készítés, weblap készítés Weboldal készítés, honlap készítés, weblap készítés