Jérôme Bel (FR): Gala

Jérôme Bel (FR): Gala

108

2018-01-05 20:00

Trafó House

Időpont: 2018.01.05. 20:00 2018.01.06. 20:00 //English friendly - please scoll down for English// Tizenöt magyar fellépővel (profikkal és civilekkel vegyesen) alkalmazta a Trafó színpadára világsikerű darabját a francia konceptualista koreográfus, Jérôme Bel. Mindegyikük másmilyen. Különbözőek korban, nemben, képességekben. Mást tudnak a táncról és különféleképp érzik magukat benne biztonságban. Nem sebezhetetlenek, van, amikor jól sikerülnek a dolgok, és van, amikor meg nem. A kategorizálhatatlan saját-táncok olyan leltára ez, mely nemcsak bemutatja az szépség sokféleségét, hanem egy közös vágyért dolgozik. Az előadást a bemutató óta eltelt két és fél év alatt majdnem 200-szor játszották Szingapúrtól Tbiliszin és Santiago de Chilén át Philadelphiáig. „Elmossa a határt az előadásmód kudarca és sikere között, azzal hogy megteremti a színházat mint közösséget, a színpadon és azon kívül. Bűvészmutatvány: hihetetlenül szórakoztat és igazán mélyre hat.” (Roslyn Sulcas, The New York Times) Múlt tavasszal pedig Budapestet is elvarázsolta, ezért elhívtuk megint. „Pofonegyszerű struktúrát épít elénk Jérôme Bel, melynek percről percre érezzük meg újabb és újabb, olykor szinte szédítő mélységeit: tudálékos mellébeszéléstől, bonyolult szimbólumoktól mentesen, közérthetően, karneváli vidámságban tanulunk magunkról, egymásról, egyenlőségről, demokráciáról, szabadságról úgy, hogy közben folyamatosan fülig ér a szánk.” (Halász Tamás, Táncélet.hu) Jérôme Bel Párizsban él és világszerte alkot. 1964-ben született Franciaországban, ahol kortárs táncot tanult. Magyarországhoz szoros szálak fűzik, 1989-ben első darabját éppen itt, Budapesten készítette. Majd amikor az 1992-es albertville-i téli olimpiai játékok megnyitóját rendező Philippe Decouflé mellett asszisztensként dolgozott, ráébredt arra, hogy a rendezés jobban érdekli a táncolásnál. Ezért két év szünetet tartott Párizsban, miközben Barthes és Foucault műveit olvasta. „Úgy éreztem, hogy az út a koreográfiáig a filozófián és a tánctörténeten át vezet. – vallja kezdeti útkereséséről. Azóta dolgozott már együtt Anne Teresa De Keersmaekerrel, rendezett már formabontó balettet a párizsi operának (Veronique Doisneau (2004)), majd ugyanezt a riói városi színháznak (Isabel Torres (2005)), a Cour d'honneur (2013) című előadását pedig a legnevesebb francia fesztivál, az Avignoni Fesztivál díszhelyén a Pápai Palotában adták elő. Előadás felvételeit kortárs biennálékon és számos múzeumban vetítik. 2005-ben Bessie-díjat kapott New Yorkban a The show must go on című előadásáért. 2008-ban Pichet Klunchunnal közös darabjukért Európa egyik legrangosabb kulturális kitűntetésével, a Routes Princess Margriet – a kulturális sokszínűségért díjjal tüntették ki őket. 2013-ban a Disabled Theater (2012) beválogatták a berlini Theatertreffen-be és megnyerte a Swiss Dance Awards-ot kortárstánc kategóriában. Jérôme Belt mindig is az érdekelte, hogy mi rejlik az előadás mögött. Koreográfiáiban a tánc és a színház szabályait és lehetőségeit elemzi, és magát az elemzést állítja színpadra. „Ez a projekt a megkísérlésről, az újra próbálkozásról és a felfedezésről szól, nem pedig az irányításról és a mestermunkáról, még akkor is, ha ebben benne van a kudarc. Nézőként engem sokkal jobban érdekel a rizikóvállalás, mint a sikeres előadás, ami semmi újat nem tanít. A civil táncos számomra pont azt a művészetet testesíti meg, amihez szenvedélyesen vonzódom.” (Jérôme Bel) https://www.youtube.com/watch?v=NV57cBsC5V0 Koncepció: Jérôme Bel Asszisztens: Maxime Kurvers A budapesti színpadra állításban asszisztens: Maxime Kurvers Szereplők: Bakó Lea, Bartók Jolu, Cserepes Gyula, Dányi Viktória, Farkas Ádám, Janzsó Cecília, Kankovszky Cili, Ládi-Erlauer Aldó, Nagy Zomilla, Németh Kálmán, Novák Evelin, Setzka Dávid, Tina Colada, Varga Gyöngyi, Vitárius Orsolya Jelmez: a táncosok Művészeti tanácsadó és ügyvezető igazgató: Rebecca Lee Adminisztráció: Sandro Grando Technikai vezető: Gilles Gentner Fotó: Mónus Márton //„Gala forces audience expectations to the fore, and blurs the lines between failure and success in performance as it suggests that theater is community, both onstage and off. It’s a tour de force, wildly entertaining and truly radical.” (Roslyn Sulcas, The New York Times) „Take a different approach to dance. Open up theatre to those who are never represented there. Ask how art leads us to a common ground. A major artist of the contemporary scene, Jérôme Bel is returning with a proposal which came to the fore during a workshop with amateurs in Budapest. The gala, an art form that is both festive and collective, brings together dance professionals and amateurs of diverse backgrounds. The different acts never call on us to pass judgement, but they reveal the way in which each person’s cultural repertoire involves them in a singular relationship with that desire for something else, for joy, perfection, transfiguration and political divides which dance is. An inventory of this “unqualifiable da

Weboldal bérlés, honlap bérlés, weblap bérlés, bérelhető weboldal Weboldal bérlés, honlap bérlés, weblap bérlés, bérelhető weboldal